I'm not a super hero at all.

My face isn't shockproof.

My shoe isn't waterproof.

My skin isn't heatproof.

My mind isn't foolproof

and my heart isn't bulletproof.

That's why I gave it to you.
Keep it safe. Save it for me.

Ismét.

Ismét itt. Fizika. A német részem kész.
Mai rajz: azon kívül, hogy többnek tűnt, mint szokott, és hogy nem tudtam túl sok dolgot, egészen nagyon jó volt. Négy előtt kiléptem az iskola ajtaján a hidegbe. Az emberek megbámultak. A szembejövők megbámultak. Rezzenéstelen, kifejezéstelen arccal, ám annál többet mondó szemekkel. A nők többnyire végigmértek, aztán megakadt a szemük a csizmámon. Többnyire. Volt akinek tetszhetett, volt aki egyenesen felháborodott rajta, aztán még a kabátom élénk színén is megbotránkozott a tekintete. A férfiak pedig - minő meglepő - jól végignéztek. Elölről, hátulról, kabátban, sálban. Az utolsó pillanatban nézték meg az arcom. Mintha nem venném észre. -.- :V? Valamit mindegyikük nézett. Férfiak, nők, gyerekek és idősek. Rajtam. Valami furcsát vagy különöset? Valami kihívót vagy közönségeset? Valami nagyon szépet, vagy épphogy valami borzalmasan csúnyát? Valami szokatlant, vagy netán valami vicceset? Nem tudom pontosan miért, de mindenki nagyon megbámult. Jobban, mint ahogyan az általában lenni szokott, pedig általában 'nagyon szokott lenni'. De nem zavart. Feltűnt és eltűnődtem. Közönnyel bámultam vissza, ürességgel és azzal a gondolattal: mit nézel? Nézz mást. Aztán elszállingózott. Sötét lett és még hidegebb. Az állomáson az ajtónál ültem le egy padra. Ahányszor kinyitották, végigfutott rajtam a hideg. és Kirázott. Mint már oly rég. Mert amikor veled vagyok, akkor a meleg ráz ki. (vagy ezzel az erővel, inkább ha a hideg kiráz, akkor a 'meleg ráz be'). Ezért.

I can't be there with you but I can dream.

We're gonna be high.

'say you gotta leave
but I know you wanna stay'
  

want.

Nem írok. Nem írok a szokásosról. Nem írok arról, amiről a legegyszerűbb lenne írnom. Nem akarom, nem szeretném. Nem tudom. Egyre inkább közeleg. Mindjárt itt van. Sajnos nem, de a karácsony igen. Várom. Nem magáért az ünnepért, nem a szentesti vacsoráért, nem az ajándékozásért. Mert szünet lesz. Itthon leszünk. Későn fekhetünk és későn kelhetünk. Itt leszünk. Talán már-már túlzásnak tűnik, de igen, veled szeretnék lenni. Néha eszembe jut, mennyire gyötört volna régebben a tudat, hogy ez: távkapcsolat. Így belülről picit más, így is elég borzalmas, még nem is annyira maga az élmény, csak maga a tény - és ennek teljes tudata. Mert várom a napot, az órát, a percet. S várom a szünetet, hogy itt légy, megnézzünk egy filmet és jégkrémet akarok enni veled az ágyban. Régi karácsonyfaizzók közt akarok feküdni veled és belebújni egy nagy pólóba ketten. Csupa bolond, eszevesztett dolgot művelni, égrenézni, szélbeszagolni, havatmarkolni, paplan alá bújni. Talán sok dolog, talán túl sok. Csak itt lennél már. Akkor gyöngysort fűznék a gondolataidból, lerajzolnám neked amit érzek, belekóstolhatnánk álmaink tejszínhabjába, aztán cirtomba haraphatnánk, csakhogy érezzük az édeset. Elsétálnánk a Hold mögé, ott elbújhatnánk, csak mi ketten, ott senki sem látna minket, senki ránk nem találna. A csillagok pedig - mint ahogyan azt a mondás tartja, úgyis - vakok.

'I don't care what they say, I'm in love with you...'

2 perc. Két perc. Mikor elkezdem írni a bejegyzést, két perc múlva indul a vonatod. Ismét. Újra és megint. Előbb, és később, siet és késik. Már csak egy. Egyetlen perc, és egyre távolabb visz. Míg egyszer megáll, de te ott maradsz. És elindul. Lassan halad, lassan haladok. 46 van, és nem tudok mit tenni. Nem is akadályozhatom meg, valahol belül megállítanám azt a vonatot, de aztán felismerem, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Ez egy feladat. Amit neked el kell végezned. Mit feladat. Az Egyetem. :) szép és jó is, csak ne lenne -  ne lennél ilyen messze. 1perc. Fenn ülsz. Hát így esett. Vasárnap este - már jó fél órája sötét van, annak ellenére, hogy az idő 16.07- amikor csak hazajösz - hazajöttél a hétvégén - elfog az érzés. Amint belépek a kapun, amint elhajtasz a ház elől. Mert tudom. Tudom, hogy ismét várakozni fogok. 
16.49. <3

Soon soon :D

S te milyen színben látod?

:D Walking on a dream.

Megint elkezdeném azzal, hogy 'ma', 'mai nap', 'mai' ... de nem. Történt, történik, lesz. Hideg volt és sötétedett. Valójában sötét is volt.

Lassú volt és mégis jó. Egy bizonyos szinten stagnált. Semmi ingadozás, semmi indulat. Ez volt a nap.

Sok dolgot szeretnék. Most még ihletésem is van hozzá/rá :) addíg kell cselekednem, míg kedvem van, ismerem már jól magam, s tudom, ha egyszer elszáll... annak lőttek. :D
S most nem igazán érzem, hogy meg kell osztanom a részem. Talán később elkap a hév, hogy írjak valami nagyobb volumenűt, esetleg holnap. 

<3

Egy percig sem aggódok -  ezek csak mi vagyunk a szobád sarkában.

Először van valami , akit jobban várok mint a karácsonyt.

Akkor legyen.

Így a napi teendők végére érve , egy elmaradt edzés után (ha ez utánnak számít, ha nem volt), leültem. Ideültem, kicsit pihentem, persze az éjjeli alvásom kárára (mint mindig). Sok a dolog, sok a dolog kérem :D Holnap is, pénteken is, szombaton délelőtt is. Ésésésésés :F :DDD *.* nagyon.
Most, így, hogy jössz (meg ne gondold magad), így már iszonyú távolinak tűnik a jövőhét vége. Mármint... persze túléltem volna addig, túlélésre lettem volna utalva, de így, sokkal de sookkaaal jobb, valami egészen leírhatatlan érzés fogott el, mikor a monitoron megjelent : 'arra gondoltam h hazamegyek'  ;)
Igen, hiányzol. Még mindig egyre jobban, attól függetlenül, hogy már közelegsz. :)
A mai? Német, angol huuu :D magyarfakt?.. hát.. sziporkáztunk. a lényeg. Ez sem lesz hosszú, tekintve az időt. Amibe már elég régen futottam befelé. 

 Tudom, ha itt leszel egy perc kell csak, hogy szétszedj, s még egy fél, hogy összerakj.

S csak várlak... és várlak... néha érzem amit előre sejtettem. S akkor is várlak. Várom, hogy itt legyél, várom, hogy hozzám érj. Várom, hogy maradj, ha azt mondom ne menj még. Csak lennél itt.

I need...

Tomorrow sucks.

Matek. Holnap az eddig csendesen szendergélő felelet értékű dolgozat a mai órán már (2hónapos anyagot lezáró) témazáró dolgozattá nőtte ki magát óvatosan. Mivel máról holnapra nem tudok átismételni mindent, így nem is próbálom :D a legnagyobb bajom viszont nem ez, hanem a német. Meg a magyar, meg az angol, meg újabban a rajz, meg a sajtó, meg töri. Ami viszont még ennél is rosszabb: mindig erről írok. A suliról. A házikról, a dolgozatokról, a felelésekről, a tanulásról. Igen, ez mozgat mostanában, de csak mert iszonyúan sok van mindig mindegyikből. Mikor lenne egy laza heted, akkor rájössz, hogy mégse, mert tegnap írtál már valamiből. És érted ez foglalkoztat. :S Kitölti a napom, hogy azon idegelek, hogy na ma se lesz időm mindent úgy átnézni, hogy az jó legyen. Ma még belehúzok ugyan, de a héten 3x fogok 'túlórázni'. Okéjó, magamnak köszönhetem, és nem szó szoros teher, de nem is halogathatnám, hogy majd egy másik héten, mert ki tudja mikor lesz ennél jobb. Félév? Csak matekból legyen meg a 4es... meg angolból :S a többi nem is érdekel. Najó, a magyar, meg a töri is, mert 'muszáj'. De azokkal talán nem lesz gond. De... hogy mindig ez... ez nem jó. Mert van annyi minden más is, de időm.. az nincs. Pedig. 
Annyi mindent szeretnék, de nem csak hétvégén, mikor pihenni van csak erőm, és nem csak szombaton délután, amikor az jár a fejemben: neki kéne fogni a németnek... megöl.
Ami hiányzik az valójában valami más. Valami sokkal nagyobb volumenű dolog, minthogy legyen időm egy filmre. De az is iszonyúan hiányzik. Az hiányzik, hogy legyen időm. Bármire. Hogy legyen időm kicsit magamra, ránk. Mert attól, hogy nem vagy itt, nem vigasztal a tudat, hogy ha itt lennél is alig látnál. :/
Mert nem érem magam utol. Esélyem a téli szünet. Ami rövid lesz és elsuhan majd, tovatűnik a ködben a sötétben. De az érzés itt marad.

 I want you to stay-

Ez már túl...

Tanulnom kellene. Most komolyan. Itt az ideje. Hogy mi mást sem csináltam szinte egész délután, az nem érdekes, de még mindig tanulnom kellene. Tegnap is nekifoghattam volna? Igen, egy részét meg is csináltam tegnap, na de az mégiscsak a szombatom. Így hát ma. Igen, még délelőtt nekikezdtem. Igen, tényleg elkezdtem és nem, nem vagyok vele kész. Tudjátok mit? Nem is zavartatom magam tovább, csak felidegesít. Félév? Legyen.

Hát akkor kezdek számolni. <3 :)

This (long) winter is coming to me.

I want to take a  breath.

Nemjóezígy.

Nem kedvelem a szombati napokat. Túl sok a 'családi' téma :S Ez most olyan közhelyesen szlengnek tűnik, pedig sajnos nem az. Nem kedvelem a pénzt, nem kedvelem a papát, meg azt sem, hogy apa úgy kezeli a dolgot, mintha bármivel is tartozna az öregnek. Nem kedvelem az eltérő véleményünket. Hogy ez normális? Itt a 'várva várt' korszak, amikor a lázadó tinédzser veszekedni kezd a szüleivel? Nem. Anyával remekül kijövök. A mamával is egyetértünk, de persze neki nem szólhat be apa, hiszen a saját anyja.... így akkor nekem duplán, bár visszafogottan. :S Nem akarom érteni. Ma még én voltam a szar, a szokásos dolgok mind a fejemhez lettek vágva, aztán mikor visszakérdeztem, hogy most még én? Akkor mindjárt hogy: 'Hát nem, én ilyet nem mondtam' - csak fél perce. Áááá, nem akarok senkit traktálni ezzel, csak elég érdekes a szituáció, mikor a szokatlan helyzet feláll, mert nálunk általában senki nem veszekszik senkivel. Fura, mi? De mostanában.... aztán a 180° kicsit más. És akkor kinek, ha már anya sem? Szóval, bocsi ezvan.
Rendeződik meg ilyenek, de aztán jönnek a mamák. Akik mit sem tudnak és iszonyú borzasztó sablon közhelyekkel próbálják egyensúlyba hozni a helyzetet. Idegtép-. 
ER.

OKTV.

81 ponttal a legrosszabb. Gratulálok. :S
Erre mit kellene írnom?

'Nem tudod, milyen a tökéletes, pedig érezni fogod mikor észreveszed majd valakin, hogy olyan nagyon-nagyon-nagyon SZÉÉÉDÜLETEEEEES' (8)

It's only... Us.

Éled az egyszerű kis életed, kisebb nagyobb baklövésekkel és botcsinálta galibákkal. Aztán egyszer csak jön valaki, valaki aki eleinte idegen. Valaki aki annyira de annyira szédületes és kábító. Egy tökéletes idegen. Majd szépen lassan egyre közelebb engeded, egyre közelebb kerül. Eleinte csak barátok vagytok. Szigorúan barátok, bárki kérdi, bárki állítja, bárki szemléli is a dolgot, barátok vagytok. Aztán legjobb barátok egy jó darabig. Bárki kérdezi, bárki állítja, bárki szemléli, te magad sem érted, hogy feltételezhetik másképp. Közel, közelebb, legközelebb, legeslegközelebb. Akkor már hiányzik. Nagyon és egyre jobban. Nem a testiség miatt, hiszen meg sem jelent. De legbelül megmozgatott, elindult a lavina. Félted őt, félted titeket. Elmerültél a mélységeitekben, nincs hova tovább. Ekkor már késő. Megállíthatatlan, eltántoríthatatlan és összetéveszthetetlen.Őrültség, de tudod jól. Érted és érzed. A kockázat csekély. Csak remélni mered, hogy talán ő is viszont szeret. Úgy.

Daily routine.

Nem.
Hmm, a mai angol. A hazaút sötétben. A holnapi orvosi vizsgálat. Mindösszesen.
Azthiszem eldőlt. Igen, csinálom. Szeretném. Megmutatni a világnak. Akkor is ha elégedetlen leszek, mert így igen, lehet, hogy az leszek. De majd fejlődök...és jobb lesz. Mert igenis van tehetségem. Cáfolj rá, de be fogom bizonyítani. Mert bennem több van. Több és mégis kevés. :)
Egyelőre időhiány miatt szünetel a tevékenység. 
Holnap a felgyülemlett időtöbbletemben viszont tanulni fogok. Valószínűnek tartom (vagy legalábbis azt kellene, nagyon).
A hét végén pedig most már tényleg kellene valami érdemlegeset művelnem. :D Jajj, meg a héten kell néznem kék/vagy mostmár felmerülő: zöld, passzét ;D avagy kutatok tovább. Hmm, meg végre nézek olyan kitűzőnek való szalagot. :D Meg anyával varratok bársony sortot. Van ám kérem szépen, ötlet meg ötlet, csak nekem nem ilyenre van most szükségem. :/ Majdleszvalahogy.
<321. plusz 7. legszívesebben már számlálnék vissza, de egyelőre még értelmetlen. :P

It's a new dawn,
and a new day,
and a new life for me.

:(

Rajzolni?
Így én is tudnék, de én nem elégszem meg vele − és ez az én hibám.

Not the way, not the time, not the place, but you. You mean.

Every moment of you is missing.

:D We can count a month.

Mai napomról, mindösszesen, in a [shellnut]  ;D  :
Felkeltem reggel, nagyon nagyon korán volt. Ennek ellenére :) jól indult a napom. Igen, nagyon (meg)örültem/ még mindig örülök is <3 Neked. (nekünk) (ezzel együtt 16és kb fél hónap a teljes pályafutás egyébként, most számoltam utána.) :D Aztán a szokásos hétfő. Túléltem 6 tanórának egymás utáni sorozatát, holnap csak OKTVre megyek be, ma meg kicsit pihenek, lehet nekifogok a rajznak. Vagy legalábbis nekikezdek tervezni a zodiákusokat. Vagy valami hasonló. :P

Hope it won't last long.

Nem, ez nem az. Ez egy nagy szar.

Ever wanted

Mainap. Szokásos vasárnap. Olyan mint a tiéd. Vagy a tiéd. Vagy az övé. Vagy az öcsédé. Semmi különös. A már-bele-ne-kezdj-semmi-mert-kár és a majd-jövő-hétvégén-megcsinálom közt valahol. 
Holnap suli, kedd angol oktv. Meseszép. Magyarra ötletem? Hát.. esetleg zene. Az már van :D meg tuti valami hatásos kell :DD tádámm.
megyekis, mert manapság balszerencsém van. Tuti a törött tükör. Nade egy törött szék???

Nem sűrűn idézem magam, de...

Egy lány és egy fiú. Lehetnek 'csak barátok', De egyszer egymásba is szerethetnek ... talán csak ideiglenesen. talán rosszkor vagy túl későn.de talán örökre ..."

Néha igenis akarnak Csak Barátok lenni. Kicsit több. Kicsivel mindig több, mint barátok. Nem kell hozzá szex, nem kell hozzá egy csók sem. Aztán szép lassan minden átalakul.

*Változik az idő, egyre több és több kell.

*Aztán megállíthatatlan.

*Már túl késő ellene tenni.

*Ekkor már régen szerelmes vagy.

But

You do.

Nemsok

Még mindig tart a betegséghullámom. Ééljeeeen. :) (Y) mit ne mondjak, nagyon tudok örülni neki... :S kezdem unni, elegem van, és már-már feladom. Majd egyszer már csak jobban leszek, le is..**rom kb. Nagyon kiakaszt a dolog, jövőhét újabb vérvétel, de az még el is fér.. de lesz itt még más is.. Ezaz. szinte élvezem. :S najó.: kurvára kibaszottul unom. Nem sűrűn szeretnék írásban így megnyilvánulni, sőt.- de most ordít a fejemből a gondolat. 

I say.

A relationship itself doesn't make you happy.

Ezek után

még ehhez sincs.

'Csak azt ne mondjuk soha, hogy soha és örökké.'

A csend beszél tovább, helyettem ő mondja el.

'Hát egye fene, itt vagyunk, szeretem őt. Talán kevésbé szeretném, ha ő nem szeretne ennyire. Ez a kétfelől áramló érzés összefonódik, meghatványozzák egymást, perzselő áramkört hoznak létre.'

/Vavyan Fable/

I'm just waiting for being O.K.

Ma ennyi telik.

Kezdem unni, hogy kiteszem a lábam a házból, azonnal felfázok, megfázok, átfázok. Kezdem unni, hogy végre jól vagyok, aztán kiderül, hogy mégsem. Nem akarom ezt az üvegkalitkát. Kapar a torkom, száraz a szám. Jövőhét ismét vizsgálatok. Vége(m) lesz valaha?

It's such a shame for us to fail.

I don't care.

2010.november 8. HÉTFŐ.

Napi friss: az amerikai dollár romlása miatt emelkedik a kőolaj világpiaci ára. Belföld: 9,5%-ról 10%-ra emeli a kormány a nyugdíjjárulékot. A kabinet szerint az emelésből befolyó 40-50 milliárdra azért van szükség, hogy a nők, [...] 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek.
Egyébként mai bejegyzésem nem eresztem hosszúra, ha befejeztem lépek is aludni 1 órácskát. Aztán beveszem a reggel elfelejtett C vitaminom, nekiállok a magyarnak, ha csökken figyelmem még jöhet a málnaízű(nek hazudott) magnézium. (Y) megtanulok lassan tanulni. De először csetlek-botlok. :D Ma egyébként semmi, ugyanolyan, (ha nem rosszabb) hétfő van, mint az minden hét keddje előtti napokon lenni szokott. Három hét után sok mosoly fogadott, ennek ellenére, persze, hogy még hétfő maradt a nap. Holnap egy órát túl kell élnem, aztán szerdán főattrakció. -.-" éééljen :DD Na, hagyjuk is, mert a saját időm pergetem.
<3
Nem ígérem. Akkor talán jövök.

I got only one wish...

Don't stop loving me.

'I know that you know that I know you're all I need

And just when I thought it couldn't get any better
There you go and do it all again
Hope this feeling never ends

'Cause you
You make me happy
You
You make me happy'

 I miss him I miss him, i'm missing him.

Flowers in the rain...

It's autumn outside, but I never had a wonderful spring like this before.

Vagy mégsem.

Ma délelőtt nekifogtam tanulni. Ez van, így esett. Az angolt elkezdtem, de azzal valójában nem sokat haladtam előre, pedig megoldottam egy jó pár feladatot a Paul könyvében. Matek? Hm.. tz-t írtak, nekem max gyakorolnom kellene rá, ha holnap megírnám, de holnap még úgysem fogom, meg a matek cuccom is benn van a suliban. Ahogyan a német :S ami azért gázos, mert abba annak ellenére, hogy nem tudom mit csináltak, bele nézhettem volna. Semmi vész, túl fogom élni. Csak egy órát kell teljes tudatlanságban túlélnem, ne csináljak úgy, mint akinek ebben ne lenne már elég nagy rutinja x). A magyar meg .... hmmm, legalább nem holnapra kell megírnom. :D de így megírom a verselemzést, amit még nem adtam be, mert itthon döglöttem két hétig :S így már három. Azt megírom, készülök kicsit OKTVre (najó, amit abba fektetni kell, nem olyan röpke pár oldal, de vállaltam....ez van, ismét.) De majd csak később.
Vicces amikor látom, hogy apa is elöblíti a poharat, mikor anya nem látja. :)
Egyébként semmi újság. Csak már megint vasárnap van. Ismét és újra. Nem az a bajom, hogy holnap suliba kell mennem. Az a bajom, hogy holnap suliba kell menned.
<3

If my love was a flame...

It's okay.

I just smile.

No other way to be.

Ma Vadkerten voltam, pótoltam, amit tudtam. Igyekeztem, köszönöm a segítséget.
Mindig lesznek, akik nem kedvelnek. A sort már nem is folytatom, majd egyszer ha aktuális lesz ;).
Egyéni leszek és egyedi.
A másik: ráébredtem, hogy mit szeretnék igazán csinálni az életben. Persze, hogy reklámot, ezt eddig is tudtam. De nagyon szeretnék elektronikai eszközöket, sportszereket, szeszes italokat, üdítő italokat vagy autókat reklámozni. Elég férfias a szakma ága ezen a téren, de igazából ezt lehetne, ezt szeretném, ezt tudnám szívből csinálni. Nagy álmom a Coca Cola, hogyne lenne az, akárcsak a Volvo vagy az Adidas. Tényleg eljutottam oda, hogy 'mi az álmom az életben'. Olyan reklámot csinálni, ami lenyűgözi, elkápráztatja a nézőt. Ami nem untat, ami nem sablonos, ami szórakoztató és látványos. Ami elbűvöli az érzékeket és nem felejtik el. Ezért lesz jó reklám. Mert annyira jónak kell lennie, hogy szemfényvesztése mellett továbbra is azt üzenje: ezt vedd meg. Olcsó marketing taktika ugyan, ismerjük be, de azt is valljuk be, mennyire oda tudunk lenni egy nekünk igazán tetsző reklámért. A kép miatt, a zene miatt, a hatások miatt, a mondanivaló miatt. Na meg a termék is érdekel. Ezért.
Persze szívesen rendeznék videoklipeket is alternatív rockbandáknak. Húúú, az elég fless lenne, de szerintem ez álom marad. : )
<3

Rég volt a Tiéd egy egész.

A hangod.

Az illatod.

A kezed melege.

Ahogy szuszogsz mellettem.

A mosolyod.

A szemeid.

A csókod.

Az érintésed.

Az ölelésed.

A melengető érzés, amikor hozzád bújok.

...

A közelséged.

Ez mind.

Hiányzik.

De leginkább Te magad.

Hiányzol.

Nem eresztem hosszúra

Ma felhívott unokatesóm, Dani, nem igazán értettem miért, hiszen felvettem és én érdeklődtem őriánta, miután a 'Szia Anna, szia Ancsi' után kis néma csend támadt. Jól megbeszéltük, hogy jól vagyunk, anyáék is jól vannak, már egyikünk se beteg és hogy milyen jó, hogy szünet van. Aztán pár perc múlva írt egy smst: 
'Elfelejtettem mondani, hogy átmentem az öv vizsgán, már lila öves vagyok.'

Első gondolatom az volt: 'jaaaaj, megzabálom ezt a gyereket' :D

Meg apával kellett ma is táncolnom. -.-" Kicsit kezdem megunni a dolgot. Pedig még a forgására ráfér egy kis csiszolás ;) Egyébként gyorsan tanul (hála a jó égnek, még azzal is szenvednénk. ) (yn) :D
<3

We could rule the world

On a silver platter

From the wrong to the right light

To an open stream

With a crash and burn

We could make it better

Turn it upside down

Just you and me

We are not what you think we are
We are golden, we are golden.
We are not what you think we are
We are golden, we are golden.

Valójában

I wanna shine in all of your spaces.

Átállítottam

Azthiszem mostmár mindenki szabadon hozzá(m)szólhat. Nem kell Google fiók sem. :D

8 előtt egy kicsivel: elájultam.

Nem erősségem a kertelés. Mnjuk ez így blogra egész szééép. Elég durva, életemben először, de megtörtént. Beálltam a sorba. Leesett a vérnyomásom. Avagy nem tudom miért, de elájultam. Soha eddig ilyesmi nem történt. Gyenge vagyok, gyenge a szervezetem, csodás. Azthiszem a jövőhéten nincs edzés számomra. Ajjj :( pedig a jövőhéten akartam már menni. De pihenhetek, csodás. Egy törött tükör ugye 7év? Jól elestem, eldőlt a létrám, beledőlt a tükrös szekrényembe, ahol most egy fél tükör és egy nagy lyuk díszeleg, amelyen keresztül szabad belátást nyerünk a ruhatáramba. Csodás. :S Az még egy jó menet lesz pótolni, meg így egy tükörrel kettő helyett reggelente hajat vasalni. Ezaz. Élj, élj halottak napja :D
Megijedtem és meglepődtem. :S Nyilván ha gyakrabban történne velem ilyesmi, már szinte rutinom lenne benne, de bakker hálaég nem történik sűrűn ilyesmi, és eléggé befostam. Anya meg tök jó fej volt. :/
Soha eddig. És nagyon remélem soha ezután.
Más érdekesség, legalábbis ami ezt felülmúlná, mit ad isten, nem történt ma. :DD
<3

Believe in me?

Do I attract you? 
Do I repulse you with my queasy smile? 
Am I too dirty? 
Am I too flirty? 
Do I like what you like? 
I could be wholesome 
I could be loathsome 
guess Im a little bit shy 
Why dont you like me? 
Why dont you like me without making me try? 

I try to be like Grace Kelly 
mmm mmm
But all her looks were too sad 
ahh ahh
So I tried a little Freddie 
MMM MMM
I've gone identity mad! 

I could be brown 
I could be blue 
I could be violet sky 
I could be hurtful 
I could be purple 
I could be anything you like 
Gotta be green 
Gotta be mean 
Gotta be everything more 

Why dont you like me? 
Why dont you like me? 
Why dont you walk out the door!