2017. november 28., kedd


A helyzet eddig csak kilátástalan volt...

...de számomra nem volt reménytelen.
Valóban.
Fel kellene, hogy adjam.
Miért nem megy?
Akkor talán felhőtlen is lehetne. Minden más stimmel - hát persze, hogy ez az egy kell, hiszen az van a lábaim között, ami.


2017. november 21., kedd

Megfogadtam, hogy ez nem rontja el a kedvem

Minden arcról Te nézel vissza rám.
Nem is tudom, féljek-e, hogy kifutok az időből. Milyen időből futok ki, ha nem látok reményt? 
Nem tudom, meddig mehetek el.
Feladni nem tudlak. Feledni sem - micsoda móka.
Túl sok ez így is, tudom.

De tudod, mi van ha... ha én most már letenném a voksom. És igen, azt mondanám, hogy akkor ez mostmár tűzön-vízen át. Elhinnéd nekem egyáltalán?
   

2017. november 19., vasárnap

Köz-gáz vagy sem

Cseng a fülem. Vérzik az orrom - sosem szokott. Fekszem az ágyban, kimerülten - de éberen. Te jársz a fejemben.

Nem, nem gyakrabban, nem is jobban - de mostmár szabadon. Nincs is miatta(d) bűntudatom. Ez egy ideje igaz.

Ne provokálj késő este, anélkül is alig bírom visszatartani a szavakat. Ha hallani akarod őket, akkor viszont add tudtomra.

2017. november 17., péntek

    
I can't change what I've done in my life
This I know: It has made me a better man
With every second that you looked into my eyes
I gave you my heart, my dear
     


Hiding places remind me of you and I
I wanna call you
But if I hear your voice
I just might cry
And I don't even know what the song's about, anymore
      

2017. november 13., hétfő

2017. november 12., vasárnap




Stars, they got nothing on us
I don't think you understand

Let's go out and do something we'd never do
Cause I feel like I can do anything when
My head is spinning and my feet off the ground
When I can't stop dancing like no one's around
And yeah, I think we were born to shine

Cause the stars are dull when they're compared to you and I
And if people don't like it then they can close their eyes
Cause' we're not the same and we don't have to try
We're brighter than fireflies, we're gonna light the sky

Light the sky
You and me, we stand out of the crowd
Cause we are not afraid to let our light out
So trust in me and just have no doubt
Cause we will be tearing through the clouds

2017. november 7., kedd

mi mást tehetek, kiírom magamból...

Fáj.
Régóta fáj, mondhatnám, hogy most jobban, de valójában nem jobban. Pontosan ugyan annyira, csak most engedtem is, hadd fájjon. 
Fáj a szemem. A szivem. A bőröm. A fejem. Mindenem fáj. 
Pszichoszomatikus.
Krónikus.

Talán túl korán van. Vagy inkább túl késő. Igyekszem felfelé, de elfogy a levegőm. 
Ismersz és nem is árulok zsákba' macskát. Viszont én igenis hiszem, hogy menne.

Tudsz mindent.
   


2017. november 6., hétfő

magamtól idézek, éberen fetrengek



Egyszer azt írtam - pontosan tudod, mikor:

"Elmondhatatlanul fogsz hiányozni, Te, és minden érintésed.
Egyszer elfogynak majd a könnyek.
Egyszer majd mosolyogva gondolok vissza Ránk.
És azt fogom hinni, hogy talán csak túl korán találkoztunk. Talán csak ennyi jutott nekünk.
Én rontottam el. És erre nincs szó, erre nincs bocsánat, erre nincs felmentés."

Igazam lett a hiánnal.
De a könnyek nem fogynak, és a mosolyom is félszeg csupán. 
Eltelt 3 év. 
Vajon csak gyászolom a múltat, vagy foggal-körömmel is visszakaparnám?
   

2017. november 5., vasárnap

Budapest diaries...


day #1
finally

day #4
found a flat

day #5
lost my identity

day #12
move in

day #14
got the job

so far so good