Nem tudtam megnevezni tök sok festményt rajzon, mert be kell valljam, az érettségi követelmény nem épp a legizgisebb képekből van összeválogatva, ergo nem annyira nézegettem, mint pl.: Munkácsy vagy Van Gogh, esetleg Degas összes képét. :$ hát ez van, de arra megint sikerült ráébrednem, hogy ahhoz, hogy olyan dolgok jussanak eszembe, olyan eszmefuttatásokat és gondolatmeneteket folytassak, olyan sokoldalú rálátásom legyen a művészetekre, mint K.G.-nak, na ahhoz nem rengeteg, nem sok, nem millió, hanem valami elképesztő mennyiségű klasszikus, történelmi, művészeti, filozófiai, szak- és modern irodalmat és folyóiratot el kellene olvasnom és nagyjából megjegyeznem a tartalmát. Nagyon művelt. A szó legszorosabb értelmében. Igen, okos, de kiművelten, rálátással, ezt-azt-itt-ott olvasott/nézett/látott/hallott/hallgatott. Rémisztő, de szinte olyan jó. Most már azt hiszem joggal, bátran és egyértelműen állíthatom: egy újabb olyan embert ismertem meg (leginkább ezen idei tanév alatt), aki méltán megérdemli a tiszteletet, az elismerést, a meghallgatást, azért az eszmei többletért, amit ő maga ad, ami Ő maga. Nehéz lehet őt utolérni, nem is próbálom, de ilyenkor úgy elszégyellem és olyan kis butának és műveletlennek érzem magam. Igyekezni fogok, mert megérdemli.
Csak oda kell őrá is figyelni, legalább annyira, mint ahogyan mindenki másra is.
Szeretem, ha mesél, ha megosztja velem a nézetét valamiről, ha elmeséli, hogyan élte meg ő maga a napi képzőművészeti témát, ha aktuális dolgokon vitáz a közvéleménnyel, ha nevet valami ironikus-szarkasztikus bakin. Meg azt, hogy ilyen lelkes. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése