Nem is igazán tudom, mit kellene írnom. Hogyan, vagy mikor, miről vagy hányszor.
Elértem ma a csatlakozást a fél2eshez :D [zsíír volt]
Egyébként mostanság nincs semmi gondolatrengeteg, semmi ihlettúltengés, semmi ötletroham, semmi önelemző lélekbúvárkodás, semmi létösszegző képzelgés, semmi célkitűző, döntéshozó találgatás. Üresen hangzik, de most épp egyáltalán nem az. Kezdem érezni, hogy most jön amit tényleg szeretnék, most végre az a dolgom, amit akarok is csinálni, amihez tudom, hogy dolgoznom kell, de önszántamból kicsit egyszerűbb. Ehhez nagyban hozzá(m)tesz a napsütés, a szép idő, a hajammal játszadozó szél, a napszemüvegemen átbámuló emberrengeteg (akik azt hiszik, hogy attól, hogy nem látják hogy a szemükbe nézek, üzenném, hogy attól még a szemükbe nézek mikor megbámulnak vagy végignéznek rajtam ;) meg amikor egyedül állok egy messzi buszmegállóban és hangosan énekelhetek, amit csak akarok, úgysem hallja senki. Kinevetem a kevély napot.
Szeretnék virágmintás felsőket, meg egy szandált. Meg egy szürke felsőt. Meg annyimindent. De azthiszem lassan nekifogok/unk. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése