Meet Me On The Equinox Official Music Video (HD) .mp3 | ||
Found at bee mp3 search engine |
2011. március 31., csütörtök
Nee :DDD
Kezdjük az elején. :D
Időben elengedtek minket sajtóról ahhoz, hogy elérjem a fél2es buszt Kisszállásra, amely végállomása Tompa is egyben. Ez az információ azért fontos, tudniillik ilyenkor szabadul a legtöbb garbais is (ó, pardon: vári-szabós diák) és a tompai-balotai-kisszállási garbeszosok nos, nem arról híresek, hogy igen magas intelligenciahányadossal rendelkeznének (jó magam személy szerint csodálnám, ha valamelyiküké megüti a 100-at :D). Szóval, elértem a fél2est. Amikor beállt a busz, már hallottam, hogy a mögöttem álló 2-3-4 'srác' (-nak kinéző egyed), arról beszél fennhangon, hogy hogyan, idézném: 'pucolná ki azt a Flórát is'. Igyekeztem nem odafigyelni a mögöttem zajló párbeszédre, de már azt is hallottam, amint feltehetőleg már rólam volt szó, mégpedig hasonló szavakkal:
'Bejön, mi?'
'Hát nem rossz'
'Kipókhálóznám'.
Én, a naiva reméltem még mindig, hogy nem rólam van szó, de a mai nap sajnos nem a végtelen szerencséé. Felszállok, leülök, még van vagy húsz szabad hely, mikor az egyik - a legszerencsétlenebbik - megkérdi, hogy leülhet-e mellém. Már csak kíváncsiságtól vezérelve is elvettem a táskám a székről, nem szóltam semmit, egyértelmű volt, hogy leülhet. A többiek már hangosan röhögtek hátul, mondom 'ezaz'. Elő a telefon, lehetőleg minimum a körforgalomig MP3 - be, külső hatás érzékelés - ki. Nos, tervem szabotálták. A srác, de szinte valahogy éreztem, megkérdezte hogy kisszállási vagyok-e ( !?!) -.-"
"Nem."
-Hova jársz suliba?
"Bibó."
-Mindig ezzel jösz?
"Nem."
-Hanyadikos vagy?
"Legalább fogadtatok??"
persze aztmondta, hogy nem, de a hátulról jövő "Lajos óvatosan a kezekkel!" vagy "Lajos, ilyen szép lánnyal udvarias legyél ám!" mondatok hallatán nem volt kétség. A kutyáját etesse, ne engem :S
Szóval a hátul ülők közül a legnagyobb pofájú kölyök, aki hozzátenném kinézett vagy max. 13nak (később, mint kiderült 9.ikes a mellettem ülő haverja meg kemény 10.-es.) és a megnyilvánulásai alapján agyilag lehetett olyan 11, és 3x, azaz háromszor odajött a mellettem ülőhöz, hogy cseréljenek helyet. Gondolom látta, hogy nem igazán szocializálódunk, hát akkor most ő próbálkozik, vagy nem tudom mire gondolt :S
Megkérdeztem a mellettem ülő sráctól, hogy garbaisok vagytok? Bólogatott. "Remek." és csak bámultam ki végig az ablakon. Kérdezte; ugye milyen hülyék? Mire annyit válaszoltam, hogy adja át nekik, hogy kösz, de nem kell kipókhálóznia egyiküknek sem. Ezen nem igazán mert (?) nevetni. Aztán:
- Megkérdezhetem, hogy mi a neved?
"Mi a tét?"
-Nincs tét.
"Megkérdezheted, de nem mondom meg."
-Nem?
"Nem."
Egy tízperces néma csend után, mikor már kellőképp szarul érezte magát szegény, megesett rajta a szívem:
"Najó, itt te vagy az áldozat. Ha akarsz tippelhetsz, ha eltalálod, akkor megmondom a keresztnevem."
Egész úton lányneveket sorolt, hát nem hiába garbeszos szegény :D nem találta el, de 15perc alatt nagyjából 20lánynév jutott összesen az eszébe, hát Istenem, nem mindenki lehet keresztnév-guru :D
-Andi?
"Én itt leszállok."
.
Aztán valami jó is történt :D Kinn szálltam le ugye, a bekötőnél, mert el akartam érni, ha lehetett a csatlakozást, az jött is, már mielőtt befordult volna a busz, a sofőr villantott egyet. Jaaaaj te.
Aztán mikor kiért oda, ahol én álltam, még ki se nyitotta az ajtót, már hajtotta is le a pótülést ott elöl, és miután köszöntünk, mondta, hogy oda üljek le. :D Kérdezte hogy sokat vártam-e, Halasról jövök-e, meghogy mikor ér be elvileg a másik, hogy érem el, megemlítette, hogy mostanában nem fogom (annyiszor) lekésni, mert Mórahalomra kezd megindulni a nyugdíjas nép. Jó-e ha így jön, ilyen időben, vagy ez későn van?
De am tegnap is megkérdezte, ahogy épp elértem, hogy korán jött? Megelőzte a két kollégát? (mert 3busz is bennállt épp). Nemgáz, fiatal(os), meg kedves volt. Azt is mondta, hogy vigyázzak magamra. :) Aztán mikor kifordult az OTP-nél oda "dudált" vagy mi az a fütty amit a buszosok tolnak :D
Ez vagy a nacim vagy a hajam, de ennyire nem lehet tavasz. xD
Időben elengedtek minket sajtóról ahhoz, hogy elérjem a fél2es buszt Kisszállásra, amely végállomása Tompa is egyben. Ez az információ azért fontos, tudniillik ilyenkor szabadul a legtöbb garbais is (ó, pardon: vári-szabós diák) és a tompai-balotai-kisszállási garbeszosok nos, nem arról híresek, hogy igen magas intelligenciahányadossal rendelkeznének (jó magam személy szerint csodálnám, ha valamelyiküké megüti a 100-at :D). Szóval, elértem a fél2est. Amikor beállt a busz, már hallottam, hogy a mögöttem álló 2-3-4 'srác' (-nak kinéző egyed), arról beszél fennhangon, hogy hogyan, idézném: 'pucolná ki azt a Flórát is'. Igyekeztem nem odafigyelni a mögöttem zajló párbeszédre, de már azt is hallottam, amint feltehetőleg már rólam volt szó, mégpedig hasonló szavakkal:
'Bejön, mi?'
'Hát nem rossz'
'Kipókhálóznám'.
Én, a naiva reméltem még mindig, hogy nem rólam van szó, de a mai nap sajnos nem a végtelen szerencséé. Felszállok, leülök, még van vagy húsz szabad hely, mikor az egyik - a legszerencsétlenebbik - megkérdi, hogy leülhet-e mellém. Már csak kíváncsiságtól vezérelve is elvettem a táskám a székről, nem szóltam semmit, egyértelmű volt, hogy leülhet. A többiek már hangosan röhögtek hátul, mondom 'ezaz'. Elő a telefon, lehetőleg minimum a körforgalomig MP3 - be, külső hatás érzékelés - ki. Nos, tervem szabotálták. A srác, de szinte valahogy éreztem, megkérdezte hogy kisszállási vagyok-e ( !?!) -.-"
"Nem."
-Hova jársz suliba?
"Bibó."
-Mindig ezzel jösz?
"Nem."
-Hanyadikos vagy?
"Legalább fogadtatok??"
persze aztmondta, hogy nem, de a hátulról jövő "Lajos óvatosan a kezekkel!" vagy "Lajos, ilyen szép lánnyal udvarias legyél ám!" mondatok hallatán nem volt kétség. A kutyáját etesse, ne engem :S
Szóval a hátul ülők közül a legnagyobb pofájú kölyök, aki hozzátenném kinézett vagy max. 13nak (később, mint kiderült 9.ikes a mellettem ülő haverja meg kemény 10.-es.) és a megnyilvánulásai alapján agyilag lehetett olyan 11, és 3x, azaz háromszor odajött a mellettem ülőhöz, hogy cseréljenek helyet. Gondolom látta, hogy nem igazán szocializálódunk, hát akkor most ő próbálkozik, vagy nem tudom mire gondolt :S
Megkérdeztem a mellettem ülő sráctól, hogy garbaisok vagytok? Bólogatott. "Remek." és csak bámultam ki végig az ablakon. Kérdezte; ugye milyen hülyék? Mire annyit válaszoltam, hogy adja át nekik, hogy kösz, de nem kell kipókhálóznia egyiküknek sem. Ezen nem igazán mert (?) nevetni. Aztán:
- Megkérdezhetem, hogy mi a neved?
"Mi a tét?"
-Nincs tét.
"Megkérdezheted, de nem mondom meg."
-Nem?
"Nem."
Egy tízperces néma csend után, mikor már kellőképp szarul érezte magát szegény, megesett rajta a szívem:
"Najó, itt te vagy az áldozat. Ha akarsz tippelhetsz, ha eltalálod, akkor megmondom a keresztnevem."
Egész úton lányneveket sorolt, hát nem hiába garbeszos szegény :D nem találta el, de 15perc alatt nagyjából 20lánynév jutott összesen az eszébe, hát Istenem, nem mindenki lehet keresztnév-guru :D
-Andi?
"Én itt leszállok."
.
Aztán valami jó is történt :D Kinn szálltam le ugye, a bekötőnél, mert el akartam érni, ha lehetett a csatlakozást, az jött is, már mielőtt befordult volna a busz, a sofőr villantott egyet. Jaaaaj te.
Aztán mikor kiért oda, ahol én álltam, még ki se nyitotta az ajtót, már hajtotta is le a pótülést ott elöl, és miután köszöntünk, mondta, hogy oda üljek le. :D Kérdezte hogy sokat vártam-e, Halasról jövök-e, meghogy mikor ér be elvileg a másik, hogy érem el, megemlítette, hogy mostanában nem fogom (annyiszor) lekésni, mert Mórahalomra kezd megindulni a nyugdíjas nép. Jó-e ha így jön, ilyen időben, vagy ez későn van?
De am tegnap is megkérdezte, ahogy épp elértem, hogy korán jött? Megelőzte a két kollégát? (mert 3busz is bennállt épp). Nemgáz, fiatal(os), meg kedves volt. Azt is mondta, hogy vigyázzak magamra. :) Aztán mikor kifordult az OTP-nél oda "dudált" vagy mi az a fütty amit a buszosok tolnak :D
Ez vagy a nacim vagy a hajam, de ennyire nem lehet tavasz. xD
2011. március 30., szerda
There's a word I've ever heard.
Nem is igazán tudom, mit kellene írnom. Hogyan, vagy mikor, miről vagy hányszor.
Elértem ma a csatlakozást a fél2eshez :D [zsíír volt]
Egyébként mostanság nincs semmi gondolatrengeteg, semmi ihlettúltengés, semmi ötletroham, semmi önelemző lélekbúvárkodás, semmi létösszegző képzelgés, semmi célkitűző, döntéshozó találgatás. Üresen hangzik, de most épp egyáltalán nem az. Kezdem érezni, hogy most jön amit tényleg szeretnék, most végre az a dolgom, amit akarok is csinálni, amihez tudom, hogy dolgoznom kell, de önszántamból kicsit egyszerűbb. Ehhez nagyban hozzá(m)tesz a napsütés, a szép idő, a hajammal játszadozó szél, a napszemüvegemen átbámuló emberrengeteg (akik azt hiszik, hogy attól, hogy nem látják hogy a szemükbe nézek, üzenném, hogy attól még a szemükbe nézek mikor megbámulnak vagy végignéznek rajtam ;) meg amikor egyedül állok egy messzi buszmegállóban és hangosan énekelhetek, amit csak akarok, úgysem hallja senki. Kinevetem a kevély napot.
Szeretnék virágmintás felsőket, meg egy szandált. Meg egy szürke felsőt. Meg annyimindent. De azthiszem lassan nekifogok/unk. :D
Elértem ma a csatlakozást a fél2eshez :D [zsíír volt]
Egyébként mostanság nincs semmi gondolatrengeteg, semmi ihlettúltengés, semmi ötletroham, semmi önelemző lélekbúvárkodás, semmi létösszegző képzelgés, semmi célkitűző, döntéshozó találgatás. Üresen hangzik, de most épp egyáltalán nem az. Kezdem érezni, hogy most jön amit tényleg szeretnék, most végre az a dolgom, amit akarok is csinálni, amihez tudom, hogy dolgoznom kell, de önszántamból kicsit egyszerűbb. Ehhez nagyban hozzá(m)tesz a napsütés, a szép idő, a hajammal játszadozó szél, a napszemüvegemen átbámuló emberrengeteg (akik azt hiszik, hogy attól, hogy nem látják hogy a szemükbe nézek, üzenném, hogy attól még a szemükbe nézek mikor megbámulnak vagy végignéznek rajtam ;) meg amikor egyedül állok egy messzi buszmegállóban és hangosan énekelhetek, amit csak akarok, úgysem hallja senki. Kinevetem a kevély napot.
Szeretnék virágmintás felsőket, meg egy szandált. Meg egy szürke felsőt. Meg annyimindent. De azthiszem lassan nekifogok/unk. :D
2011. március 28., hétfő
2011. március 27., vasárnap
Little Annie - Strange Love .mp3 | ||
Found at bee mp3 search engine |
a mad sort of insane love,
a love so fast and fierce i thought i’d die
yes once i had a strange love,
a pure but very pained love,
a love that burned like fire through a field
oh once i had a strange love,
a childlike but derranged love,
a love that if were bottled it would kill.
see once i had a strange love,
a secret and untamed love,
a love that took no prisoners at all
and once i had a strange love
a psychic unexplained love,
a love that challenged scientific facts
and then there was that strange love,
that very badly trained love,
a love that needed discipline and facts
once i had a strange love
a public acclaimed love,
the kind of love that’s seen in magazines.
and once i had a strange love,
a beautiful but vained love,
a love i think it’s better left in dreams
and once i had a strange love,
a morally inflamed love,
we’d go on holy battles in the nights
and then there was that strange love
that vulgar and profane love,
the kind of love that we don’t talk about
yes, once i had a strange love,
a lying infidel love,
who wove in stories like sherazade
and once i had a strange love,
a flaky white kinky love,
we ran so fast we almost spilled our guts..
you see i’ve had some strange love,
some good, some bad, some plain love,
some so-so love,"so hot!"
and c’est la vie…
but just let me proclaim "love" that, out of all the strange love you’re the strangest love i’ve ever known….
2011. március 23., szerda
Páppápárárá páppápárárá :D
Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma
6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 14. Terem: Lépcsős fizika I.
Időpont: 2011. március 5. 8 óra 00 perc
A hivatalos eredmény közzétételének dátuma: 2011.03.23.
Felülvizsgálat kérésének határideje: 2011.04.07.
Megfelelt felsőfokon, írásbeli (B) típusban.
6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 14. Terem: Lépcsős fizika I.
Időpont: 2011. március 5. 8 óra 00 perc
A hivatalos eredmény közzétételének dátuma: 2011.03.23.
Felülvizsgálat kérésének határideje: 2011.04.07.
|
2011. március 22., kedd
One innocent smile - a thousand fatal error.
Megrendeltem. Igen, megint egy cipő. :D Vans Aleeda Metallic Grey UK 4.5
Már alig váááárooom, elvileg ma, azaz a mai napon, azaz pontosan 2011. március 22.-én feladták postára. Úgyhogy legkésőbb a jövő héten ide kellene érnie, ha számításaim reálisak. Jaaj de várom már. No, közben meg annyi minden itt van az ember nyakán, könyvlista :P, tüllszoknya, angol osztályozó, egy borzalmas szerdai iskolanap (német hf, angol doga, magyarfaktos tz, rajz hf), meg a szokásos kupi vár a szobámban arra, hogy eltűntessem. Ezvan.
Mély lélegzetvétel most nincs. Egyelőre. Ha lesz, azonnal írok.
<3
Már alig váááárooom, elvileg ma, azaz a mai napon, azaz pontosan 2011. március 22.-én feladták postára. Úgyhogy legkésőbb a jövő héten ide kellene érnie, ha számításaim reálisak. Jaaj de várom már. No, közben meg annyi minden itt van az ember nyakán, könyvlista :P, tüllszoknya, angol osztályozó, egy borzalmas szerdai iskolanap (német hf, angol doga, magyarfaktos tz, rajz hf), meg a szokásos kupi vár a szobámban arra, hogy eltűntessem. Ezvan.
Mély lélegzetvétel most nincs. Egyelőre. Ha lesz, azonnal írok.
<3
2011. március 19., szombat
2011. március 17., csütörtök
There's a possibility...
Tegnap hazafelé, amikor felszálltam a szegedire, nem. Nem is amikor felszálltam, hiszen már rajta ültem. Csak ültem némán, csendben, egyedül, fülemben a zene, fejemben a dal. Bámultam kifelé az ablakon, ahogyan azt minden nap tenni szoktam a buszon. Értelmetlen tevékenység, de szüksége van rá törékeny fekete tulipán lelkemnek. Ha már hóvirág nem lehetek, hát éljek ezzel együtt, de engedjétek, hogy ismerjem magam.
Szóval... épp csak néztem a rohanó fákat, a forgó-tekeredő mezőket, a távoli, fehérnek látszó szürke felhőket. Csak bámultam ki az ablakon gondolataim bonyolult és kanyargós labirintusából, melyben már annyiszor eltévedtem, amikor megcsapott egy illat. Nem is egy illat, szag volt. De nem volt kellemetlen, csak meglepő. Mert ez szerdán volt, úszni pedig csütörtökön járok. Uszoda illat volt. Klóros-párás, amolyan vizes fürdőruha szag. Vagy olyan, mint strand után szárított haj illata. Sokáig éreztem és nem tudom honnan jött. Különösen, igen, s talán furcsán sokáig. Meglepő volt. Meglepő és elgondolkodtató. Aztán egyszer csak hazaértem. Üvegpalotám terveit tovább rajzoltam, gondolat-labirintusom térképét szétszakítottam.
Este, mikor végre ágyba kerültem, amíg bele nem feküdtem a csendbe, észre sem vettem: odakinn zuhogott az eső. Csak figyeltem és hallgattam. Sötét volt és a takaró alatt kellemesen meleg. Próbáltam elaludni, és kivételesen nem azért nem volt könnyű, mert nem tudtam volna aludni, hanem mert hangos volt az idő. Millió feketeségből zuhanó esőcsepp kopogott az ablakom üvegén, rettenetes hang volt. Nem is tűnt igazinak. De nem esőcseppek voltak. Millió könnycsepp kopogtatott rám várva. Arra várva, hogy beengedjem őket. Ez volt a csend, a vihar előtt. A csend volt ilyen zajos, ilyen fület és szívet hasogatóan térdrengető. Mert ma megérttette velem a holnapnak hitt jövendő, hogy vár még rám botlás, várat még magára a rossz, amiben már annyira bíztam, bíztunk mind, hogy végül jó lesz. Megláttam, megértettem, s elmém ezer és száz apró csillámló darabra roppant szét. Leestem egy lépcsőn, de fel fogok lépni arra az első fokra ismét.
Szóval... épp csak néztem a rohanó fákat, a forgó-tekeredő mezőket, a távoli, fehérnek látszó szürke felhőket. Csak bámultam ki az ablakon gondolataim bonyolult és kanyargós labirintusából, melyben már annyiszor eltévedtem, amikor megcsapott egy illat. Nem is egy illat, szag volt. De nem volt kellemetlen, csak meglepő. Mert ez szerdán volt, úszni pedig csütörtökön járok. Uszoda illat volt. Klóros-párás, amolyan vizes fürdőruha szag. Vagy olyan, mint strand után szárított haj illata. Sokáig éreztem és nem tudom honnan jött. Különösen, igen, s talán furcsán sokáig. Meglepő volt. Meglepő és elgondolkodtató. Aztán egyszer csak hazaértem. Üvegpalotám terveit tovább rajzoltam, gondolat-labirintusom térképét szétszakítottam.
Este, mikor végre ágyba kerültem, amíg bele nem feküdtem a csendbe, észre sem vettem: odakinn zuhogott az eső. Csak figyeltem és hallgattam. Sötét volt és a takaró alatt kellemesen meleg. Próbáltam elaludni, és kivételesen nem azért nem volt könnyű, mert nem tudtam volna aludni, hanem mert hangos volt az idő. Millió feketeségből zuhanó esőcsepp kopogott az ablakom üvegén, rettenetes hang volt. Nem is tűnt igazinak. De nem esőcseppek voltak. Millió könnycsepp kopogtatott rám várva. Arra várva, hogy beengedjem őket. Ez volt a csend, a vihar előtt. A csend volt ilyen zajos, ilyen fület és szívet hasogatóan térdrengető. Mert ma megérttette velem a holnapnak hitt jövendő, hogy vár még rám botlás, várat még magára a rossz, amiben már annyira bíztam, bíztunk mind, hogy végül jó lesz. Megláttam, megértettem, s elmém ezer és száz apró csillámló darabra roppant szét. Leestem egy lépcsőn, de fel fogok lépni arra az első fokra ismét.
2011. március 16., szerda
2011. március 15., kedd
Junebug, I remember everything.
The blue carpeted floors, the tall wooden doors,
I held you in my arms.
Junebug, I'd burn down a picture of a house,
say it was ours, when we didn't need it anymore.
And that was when I loved you best.
We were kids then. We shouldn't think about the rest.
The blue carpeted floors, the tall wooden doors,
I held you in my arms.
Junebug, I'd burn down a picture of a house,
say it was ours, when we didn't need it anymore.
And that was when I loved you best.
We were kids then. We shouldn't think about the rest.
uuh...
You'd put the moon in a basket on your bike front by the coast.
The way your face lit up in pale grief you were a ghost.
You liked to play with darkness, all the universe could give.
I was the home you once tried to escape, the dark in which you lived.
And soon they'd find you laying there on several different homes.
They'd find you laying on their porches, did you need to use the phone?
And lure you into their rooms, that was the last I heard of June.
And that was love I could not allow.
You were beautiful then, you're just a coke jaw now.
The way your face lit up in pale grief you were a ghost.
You liked to play with darkness, all the universe could give.
I was the home you once tried to escape, the dark in which you lived.
And soon they'd find you laying there on several different homes.
They'd find you laying on their porches, did you need to use the phone?
And lure you into their rooms, that was the last I heard of June.
And that was love I could not allow.
You were beautiful then, you're just a coke jaw now.
uuh...
I remember everything.
I remember everything.
You were beautiful then.
I'm still in too deep.
I'm still in too deep.
uuh...
Junebug. I remember everything.
A hétvégén ismét megtanultam, amit már réges-rég megtanulhattam volna. Amit valójában már eddig is próbáltam elsajátítani, ami, mint kiderült, mégsem sikerült. De ez van. Csetlek-botlok, a vesztenivalóm viszont nem ilyen apró-cseprő. Egy, amit igazán veszíthetek. Egy, akit igazán elveszíthetek. A többi már nem számít.
Pedig féltelek. Hidd el. Féltem, minket. Csak nem vagyok elég okos.
Pedig féltelek. Hidd el. Féltem, minket. Csak nem vagyok elég okos.
2011. március 14., hétfő
2011. március 10., csütörtök
én-
figyelmetlen, fegyelmezetlen, felelőtlen, komolytalan, megbízhatatlan, tiszteletlen, meggondolatlan, szemtelen. :(
egy lúzer, egy olcsó kezdő, egy béna, tudatlan, egyszerű vesztes.
Aki megbántja azt, akit egyáltalán nem akar.
Aki megsérti azt, akit egyáltalán nem áll szándékában.
Aki tiszteletlen azzal, akit talán a leginkább a tisztel és akivel szemben szeretne a lehető leginkább tiszteletteljesen viselkedni.
Nem szántam azt a pendrive-ot ilyesmire. Így méginkább megmutatkozik pályakezdői faragatlanságom.
egy lúzer, egy olcsó kezdő, egy béna, tudatlan, egyszerű vesztes.
Aki megbántja azt, akit egyáltalán nem akar.
Aki megsérti azt, akit egyáltalán nem áll szándékában.
Aki tiszteletlen azzal, akit talán a leginkább a tisztel és akivel szemben szeretne a lehető leginkább tiszteletteljesen viselkedni.
Nem szántam azt a pendrive-ot ilyesmire. Így méginkább megmutatkozik pályakezdői faragatlanságom.
2011. március 7., hétfő
Miért mindig csak hétfőn írok?
Mert keddre nem kell olyan nagyon sokat tanulnom (avagy kellene, de nem *mindig* teszem), mint egyébként.
Hétvégén pedig általában jobb dolgom is akad, mint kockulni :D
Aaaa, majd elfelejtettem. Mint ahogyan el is szalasztottam. A lényeg a lényeg, múlt hét szerdán, nagyon esett a hó. Pont akkor értem haza, mikor a legjobban szakadt és nagyon, de tényleg igazán jó képet tudtam volna csinálni az utcáról, meg a templomról, stb, de úgy voltam vele, hogy későn értem haza, fáradt is voltam, majd esik még a hó, elemet is kell töltenem és szóval elkövettem a hibát, miszerint nem fotóztam semmit. A pillanat pedig elmúlt.
Oahj., szóval elemek feltöltve, gép pedig ha lehet a táskában. Több pillanatot nem engedek elszaladni a semmibe.
Legalábbis terveim szerint.
Mert keddre nem kell olyan nagyon sokat tanulnom (avagy kellene, de nem *mindig* teszem), mint egyébként.
Hétvégén pedig általában jobb dolgom is akad, mint kockulni :D
Aaaa, majd elfelejtettem. Mint ahogyan el is szalasztottam. A lényeg a lényeg, múlt hét szerdán, nagyon esett a hó. Pont akkor értem haza, mikor a legjobban szakadt és nagyon, de tényleg igazán jó képet tudtam volna csinálni az utcáról, meg a templomról, stb, de úgy voltam vele, hogy későn értem haza, fáradt is voltam, majd esik még a hó, elemet is kell töltenem és szóval elkövettem a hibát, miszerint nem fotóztam semmit. A pillanat pedig elmúlt.
Oahj., szóval elemek feltöltve, gép pedig ha lehet a táskában. Több pillanatot nem engedek elszaladni a semmibe.
Legalábbis terveim szerint.
Amikor a világ összetörni látszik, s millió apró fényes szilánkra roppan szét,
amikor a tükör másik oldalán egy idegen néz vissza, mereven, hidegen az üveg mögül,
amikor az ég zöld lesz, a fű pedig kék, s fejre áll a valóság,
mikor már az éjjeli égboltot sem tengernyi ezüst csillag borítja,
mikor már túl késő, hogy elérd az utolsó vonatot, hiába futnál, hisz' elszalasztottad,
amikor éber az éj és álom a nappal,
amikor az összes hazugságot elhiszem és már semmiben sem lehetek biztos,
egy valamiben nem kételkedem;
Te vagy a menedék.
Mivel már épp egy hetem hogy nem írtam ide semmit,...
...így úgy határoztam, hogy bejegyzek.
Mi sem egyszerűbb ennél, egyébként is van miről beszámolni :D
Köszönöm minden kedves és szorgalmas szavazónak, hogy szavazott (igen, sok időt áldoztam rá, hogy megfogalmazzam ezt a mondatot.) mert a kategóriánkban első helyen végeztünk! :D A YouTube nézettség alapján pedig 3. helyen állunk a rangsorban. :D Örvendjetek.
Szerdán így hát, Pest. Szombaton megírtam a nyelvvizsgát, remélhetőleg több sikerrel, mint a próbát, bár bevallom erősen hajazok rá, hogy ha át nem is megyek, de csak nem sikerül majd olyan borzasztóan. :)
Holnap...hmmm.. még nem tudom mi lesz (ajj, pedig ide valami nagy konkrétumot akartam írni)
No, de jó hír még:
egy újságíró-szerkesztő a Petőfi Népétől (avagy a Baon.hu-tól) "szeretne készíteni egy kis anyagot" velünk :D a kisfilm miatt. (Y)
tádáámm.*bing
Amúgy semmi kül... :DD
Mi sem egyszerűbb ennél, egyébként is van miről beszámolni :D
Köszönöm minden kedves és szorgalmas szavazónak, hogy szavazott (igen, sok időt áldoztam rá, hogy megfogalmazzam ezt a mondatot.) mert a kategóriánkban első helyen végeztünk! :D A YouTube nézettség alapján pedig 3. helyen állunk a rangsorban. :D Örvendjetek.
Szerdán így hát, Pest. Szombaton megírtam a nyelvvizsgát, remélhetőleg több sikerrel, mint a próbát, bár bevallom erősen hajazok rá, hogy ha át nem is megyek, de csak nem sikerül majd olyan borzasztóan. :)
Holnap...hmmm.. még nem tudom mi lesz (ajj, pedig ide valami nagy konkrétumot akartam írni)
No, de jó hír még:
egy újságíró-szerkesztő a Petőfi Népétől (avagy a Baon.hu-tól) "szeretne készíteni egy kis anyagot" velünk :D a kisfilm miatt. (Y)
tádáámm.*bing
Amúgy semmi kül... :DD
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)