A mai nap, nem is, ez a három szaros nap, amire fel kellett jönnöm, valami hihetetlen döcögős. A mai meccs volt a hét fénypontja eddig, már ami a munkanapokat illeti. Amúgy meg el vagyunk veszve mi mind, nem az igazi sehol. Most egy kicsit azért kezdem azt érezni, valahova lehet tartozni még.
Fáradt vagyok, álmos és kimerült. Kívül-belül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése