Megrendítő, hogy az emberek mennyire megrögzötten kapaszkodnak és ragaszkodnak és nem felejtenek. Észre sem vesszük, ahogyan múlik az idő, legfőképp nem azt, hogy mennyire gyorsan teszi. Jó volt ismét látni, és úgy beszélni, mint 3 éve, még mielőtt elkezdődött az egész, még mikor a régi voltál - bár tudom, azt mondtad, te örülsz a változásodnak. Ez rendben is van, te rendben is vagy, ti rendben is vagytok. Mi is rendben vagyunk. :)
Ennyit a tegnapról.
A ma: reggel, idegesség, vegyes érzések, elfogadás. Ötven helyett negyven perc, sikerrel zártam a délelőttöt. Nyomtattam, mindenkinek illedelmesen köszöntem, napszaknak és nemnek megfelelően. Kávéztunk, sétáltunk, üldögéltünk és kicsit furcsa dolgokról beszéltünk, no meg többnyire rólam. Sebaj, legközelebb te jössz és majd kilátózunk. ;)
Irány Tompa, ezennel a napi beszámolónak vége.
<3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése