Belányi József:
KOMMERSZ (2013)

Kommersz arcom van. Húszból tizenkilencen azt hiszik,
hogy láttak már valahol. Csak minden huszadik megy el mellettem
a felismerés leghalványabb jele nélkül. Százból mindössze
egy akad, aki tényleg engem lát meg magamban.
Amikor először találkozunk, te is azt mondod, hogy
ismerjük egymást valahonnan, találkoztunk már korábban.
És én nem tudom hirtelen, melyik álarcomat vegyem fel.
Mert lehet, hogy arra a srácra emlékeztetlek, aki azt mondta
egy reggel, hogy felhív, miközben magára kapta
spermafoltos gatyáját, amit te rángattál le róla éjjel.
De az is lehet, hogy a sarki újságárus vonásait látod arcomon,
aki akkor is adott neked a kedvenc magazinodból, amikor tudta,
hogy elfelejted azt a százast, amivel adósa maradtál.
Három másodpercem van, hogy eldöntsem, feloldozok-e valakit
emlékeidben, vagy rontok egy vadidegen helyzetén.
És én inkább azt hazudom, hogy a tévéből ismersz:
én vagyok az a meteorológus, aki mindig mást ígér,
mint amit szeretnél. Hóesést, ha autóba kell ülnöd. Kánikulát,
ha megnéznéd a várost. Szélcsendet, ha vitorlázni indulsz.
Te pedig hiszel nekem, és nevetve mondod, hogy tényleg,
és hogy akkor erre igyunk valamit, és reggel azt mondom,
hogy felhívlak, miközben magamra kapom
spermafoltos gatyámat, amit te rángattál le rólam éjjel.