Ez a nap egy nagy szívás volt, a közepét tekintve. Na jó, részletezem. Reggel a buszon sulibamenet, mellém ült vmi kínai tag a bevándorlási hivataltól az Astóriáig, jött az Asia Centerbe dolgozni, mutogatta is a képeket a telefonján, meg érdeklődött egyéb fontos információkról, mint pl merre van a Blaha, hány éves vagyok, hogy hívnak, van-e barátom... bearanyozta a reggelt, mit ne mondjak. Oké, volt egy szintaxis óra. Jó. Aztán találkoztam Rékával, ami megint jó, beálltunk a sorba várni, de olyan balfasz voltam, hogy elnéztem az időt és/vagy az órarendem, így Ono óráját sikeresen skippeltem, nem szándékosan (hogy cseszné meg, h egész hétvégén kajikat tanultam rá). Jó. Elmentem, kinyomtattam a handoutot arra az órámra, amire meg egyébként nem akartam bemenni, mert a TO-ra kellett mennem a neptun hülyesége miatt, ahol teljes elkeseredettségemben először rossz sorba álltam be (amit nem is értek, általában nem szoktam ilyeneket csinálni), aztán meg mikor bejutottam gyakorlatilag hülyének néztek, mert a neptun időközben jókutya lett és átírta a panaszolt számokat helyesre... Oké, legalább mint kiderült nem mentem feleslegesen, mert nem volt lezárva a tavaszi félévem, index hiányában (de az indexet tudtommal leadtam!...?). Elmentünk questurába, hogy na majd érvényesítettjük a diákunkat, meg kérek hallgatói jogviszony igazolást.. vártunk itt is egy röpke 35-40percet, s miután nem kerültem sorra, de szemináriumom volt 4től, így eljöttem vissza órára.... ami nem volt épp az univerzum legizmalgasabb kurzusa. A fejem is nagyon fájt, a hangulatom is a padlón volt. Még a Blahára is elmentem nyomtatni, meg onnan vissza. A buszon meg szemmel megöltek, mert nem adtam át a helyem egy öregasszonynak. Elnézést. Aztán kavarás van a hétvégével, de egyelőre úgy néz ki, megoldható a helyzetem. Ajj és tanulnom is kell és még neki se fogtam. De mi a jó? Hogy voltam lenn Nálad, azóta kicsit jobb a kedvem. (Meg persze vettem magamhoz némi élelmet, reggeli óta először - leszámítva a Rékától kapott muffint és magos zsemlét(?)). És végre van hűtőnk!. Aaaaaaaa.... és szőnyegünk. Szóval ha ki tudnám aludni magam holnapra, ami kb esélytelen, akkor még talán jó hetem is lehetne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése