Kóválygok a homályban, mint Stallone a ringben

Frodó vagyok Kőbányán ellopták a ringem

Az apámék, hogy tanítsanak iskolába küldtek

De az óriási nagy könyvekből a falak körém ültek

Iskola, iskola után, diploma a kézben

Mégis csak a szívroham, ami kerülget a HÉV-en

12 órát dolgozni apám szerint jó dolog

33 évesen majd az alkoholnak hódolok

Elfelejtek szeretni és elfelejtek álmodni

A csajom helyett a főnöknél kellene bevágódni

Ha jól csinálom, ügyes vagyok, megdícsér a közösség

Önmagamon pórázom, jéghideg az üresség

Nem merem kimondani,de elítélni nem tudom

Hogy a többségnyi társadalom az én fotóalbumom

Mutatom a gyerekeknek, néznek rám büszkén

A TV előtt töltöm el majdnem minden estém

Feltámad a tenger és én más ember leszek

Hétköznapok súlyától a térdem nem remeg

Holnaptól az élet lesz a káros szenvedélyem

Megteszek majd mindent, amit nem mertem még régen

Nem tudom, nem akarom, nem szabad

Magyar vagyok, de nem hihetem állandóan, hogy megszakad

A hátam a sok tehertől, a tepertős hegektől

Ha körbenézek magam körül, az önbizalmam összedől

Nem tudom, nem akarom, nem szabad

Magas vagyok, de nem hihetem állandóan, hogy beakad

A fejem minden akadályba, a lelkem örök papagája

Elnémul, ha elém gördül a világ összes akadálya

Itt az idő változni,most nincs időd a szundira

Mert tenni kell a jövődért, pörög mint egy turbina

Nem kopog a boldogság az ajtón, hogyha nem várod

Ez nem olyan, mint a katonaság, itt nem kaphatsz majd eltávot

Nem érdekel a bőröd színe és nem érdekel a vallásod

Csak együtt lehetünk egyenlők, úgy mint a leprások

Belváros és külváros ma egyesül a tömegben

Egyszerre üvöltsön a csend itt a fülekben

Feltámad a tenger és én más ember leszek

Hétköznapok súlyától a térdem nem remeg

Holnaptól az élet lesz a káros szenvedélyem

Megteszek majd mindent, amit nem mertem még régen