Egy nap majd mi is arra eszmélünk,

hogy már más néz rád vissza a tükrömből,

hogy úgy megváltoztunk Te és én,

hogy már nem mi állunk a kör közepén,

hogy elfelejtettük rég, mikor és miért,

csak Te leszel és én,

ott és akkor bizonytalanul,

és csak egymásba kapaszkodhatunk világunk szélén,

vagy együtt zuhanhatunk le a mélybe.