Te hétfőtől igazi felnőtt leszel. Olyan rendes, akire már azt mondják felnőtt. Teljes állás, saját fizetés, járulékok, szabályok, felelősség. Persze, tudom, nem egyik napról a másikra történt így, de még is, ez egy mérföldkő. Te kinőttél engem. :(
Én még távolról sem vagyok felnőtt, nem hogy közelről. Még tanulok, semmi (munka)tapasztalatom, és még egy darabig tanulni is fogok. Nagyratörő - hiú - ábrándokkal állok az élethez. Csak próbálok a felszínen maradni. Anyagilag 100%-ban az otthoniaktól függő, igen játékos, emocionális léleknek nevezném magam.
Te pedig szigorú racionalista vagy. Mindig és mindenben a racionalizmus nyer értelmet és csak az győzhet. Oké, én elfogadom, csak néha mégis kell az a kis álomvilág, az a napsugarak melengette érzés, az a bolondozás. Komoly(k)odhatok még eleget. Persze azért kikérem magamnak, felelősségtudatom nem elhanyagolható.
Csak ilyenkor feltűnik, hogy idősebb vagy. Na nem évszázadokkal apukám, de most pont egy változó ciklusban van az életed, amíg az enyém stagnál. Vagy csak éjjel van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése