2013. december 4., szerda


Talán azért volt olyan jó a gimi, mert akkor haladtam egy úton, egy kijelölt cél felé. 
Minden lépésnek volt értelme és tétje, haladtunk szép sorban és alakítottuk a jövőt.
Most pedig csak céltalanul toporgunk egy helyben, kilátástalanul és már nem 
látok magam előtt lépcsőket vagy utat.
Igen, ez 'csak' egy cél volt, ez volt A cél, de nekem nem egy célt kell megtalálnom 
az életre, hanem egy utat, Az utamat, és én most nem azon járok.
     

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése