Melletted ébredve akarom kezdeni a napot.

Azután ki tudja, elmennénk zuhanyozni, meginnánk az erkélyen a reggeli kakaódat. 

Csendben, reggeli fényben, s már nem tudnánk melyikünk vagy te, és melyikünk vagyok én.

     

Számomra Te teszed élhetővé.

    

I'm so tired being here - stuck in this spot, seem to be going nowhere.

   

'I think that all the silence is worse than all the violence

Fear is such a weak emotion that's why I despise it

We scared of almost everything, afraid to even tell the truth

So scared of what you think of me, I’m scared of even telling you

Sometimes I’m like the only person I feel safe to tell it to

I’m locked inside a cell in me, I know that there’s a jail in you

Consider this your bailing out, so take a breath, inhale a few

My screams is finally getting free, my thoughts is finally yelling through'

     

I'm on my way...or maybe not.

Néha csak tényleg nagyon magam alatt vagyok, néha semmihez sincs kedvem és néha kicsit jobb, ha nem szólnak hozzám. Egyre gyakrabban fordul elő, ez a bizonyos 'néha'. Kezdem elveszíteni minden (eddig megmaradt) lelkesedésem és azt hiszem, már értelmét sem nagyon látom annak, amit csinálok. Nyilván nem hagyom félbe, és megküzdök a feladattal, de most már kimondom végre, és akkor nem kell többet magyarázkodnom magamnak, másoknak pedig már nem vagyok hajlandó: rosszul döntöttem. Nem vagyok abban is biztos, hogy mindent elrontottam volna, de egy kicsit azért elrontottam. Az vigasztal, hogy ha nem adom be, és nem ide jövök, akkor a fejemben még mindig egy viszonylag eszményített és tudatlan kép élne, és mindig piszkálna, bántana, hogy nem próbáltam meg. Én megpróbáltam. Próbálom, próbálkozom most is, de azt sem mondhatom, hogy minden erőmből. Mert egyszerűen nem vagyok hajlandó már éjt nappallá tenni és küzdeni a felszínen maradásért. Kemény fába ragadt a fejszém, meg sem mozdul, se ki, se be. Mások olyan nagy lehetőségekről beszélnek, belebeszélnek az üres szobába, fel a levegőbe, de persze senki sem tud konkrétat. Félek-e? A pénztől félek és az időtől. A kudarctól. Meg attól, hogy tudom, nem ez az én helyem, és nem ez az én utam.

    

Are we still just kids in love?

  

'Be still

One day you'll leave

Fearlessness on your sleeve

When you've come back, tell me what did you see

What did you see

Was there something out there for me?'

  

Nem lenne fair nem íni most...

Nincs velünk semmi baj, amikor együtt vagyunk, ha együtt lehetünk. 

Akkor van baj, ha nem tudunk, vagy nem lehetünk együtt, egyáltalán, 

vagy annyit, amennyit szeretnénk. 

Nem a közelség készít ki bennünket, mint oly sokakat, hanem

a távolság,

amely akaratunk ellenére fizikai valónk közé férkőzik.

Mert minden pontom hiányolja párjának érintését a tieid közül.

     

Nem hiszem, hogy tudnék létezni Nélküled.

I am tired a bit.

     

No time.

     

Két ember élete, mint hullócsillag az égen...

BE STRONG - I whispered to myself, not for the first time. 

elég

Most már a faszom ki van ezzel a szarsággal. Ha ezt tudom, sosem műtetem meg a kurva lábam.... Holnap vissza akarok menni Pestre, és azt akarom hogy kurvagyorsan meggyógyuljon ez a gennyes undormány. Most akartunk rajta kötést cserélni, erre úgy kellett leáztatni a kötést, mert beleragadt, és rohadtul fájt, pedig tegnap előtt óta már nem nagyon fájt egyébként. Erre szerintem nem fogok tudni cipőt húzni, de a következő hetet már tényleg nem hagyhatom ki, mert akkor mindenből kigyűlik a hiányzásom, amiből csak lehet, és 6 dolgozatot kell bepótolnom, és nem elég hosszú rá a félév... 
Elegem van. Elég.
     

Ideért az ősz is.

HOME-SICK is the best word to describe my status now.