2012. december 31., hétfő
2012
Ma este kötelező bulizni és jól érezni magunkat. Kötelező koccintani, boldog új évet kívánni. Remélni és hinni, bízni és feledni. Így megy ez, évről-évre, mégis mindig elhisszük, hogy ezentúl minden más lesz.
2012 próbára tette a kapcsolatokat körülöttem, csak úgy, mint a sajátjaimat. Kemény próba elé állította - s állítja még most is - őket. A szilánkokat összeragasztanom, a szálakra masnit kötnöm 2013-ban kell. Göröngyös az út, ez nem Németország, itt nem terelnek más irányba, itt megy mindenki a saját feje után, s ha kell kibicsaklik az a boka. Úgy érzem, mint az életem jelenleg egy nagy, hosszú, végeláthatatlan várakozás lenne. Várakozás a régi életem visszatértére, valahogy nem térek magamhoz. Eltelt fél év, lassan múlik az idő, mégis elrohan mellettem. A barátaimat akarom. Egy kis időt, és sok nevetést. Hogy fél szavakból is értsük egymást, hogy ne menjünk el egymás mellett egy vonaton. Tudom, nem lehet olyan, mint egy éve, és hogy soha semmi nem lesz már a régi, de még mindig nagyon fáj. Ideje rendbe hoznom a dolgokat, akkor is ha nem tettem tönkre őket, akkor is ha nem (csak) én tehetek róla, hogy most más mederben folyik a víz. De folyik, csak olyan, mintha a távolság nagy gátként tartaná vissza. 2012 szerettelek, nagyszerű tavaszt és nyarat adtál, de teled már félem és gyűlölöm. Menekülj, s akkor térj csak vissza, ha szépet hozol. Embereket, barátokat, pillanatokat. Itt az ideje felébrednem.
2012. december 30., vasárnap
Hello
Let's fly away - körülbelül, csak mi kocsikáztunk.
Szóval 3 nap - lényegében - im Deutschland. Mondhatnám, hogy mintha a világ másik oldalára utaztunk volna, ha nem lenne köztudott, hogy a világ másik felén (bárhonnan is nézzük) Kína van, de legalább is kínaiak élnek. Nos, itt nem voltak kínaiak - hálaég - csak egy csomó-csomó szélerőmű. Elég futurisztikus és kifejezetten érdekes látvány volt a magyar pusztához szokott szememnek. A járda, ha feltörte a fa gyökere, elterelnek - ki ne törd a bokád, kátyúról pedig nem is hallottak arra felé. A "kövesút" sem merül ki aszfaltban vagy macskakőben, de a térkőbe még mintát is fektetnek. Csoki csoki hátán, italok sosem látott formában és gyümölcsök évszaktól függetlenül. Mindösszesen 1200km-rel kellett arrébb "kocsikáznunk". Törökből is van sok, meg szélerőműből :D Meg dombokból, autópályákból, ja és persze szélerőművekből. A szélerőművet mondtam már?
Sétával is megleszek egy darabig, azt hiszem, meg kocsikázással.
Plusz azért még a "hogyan aludjunk kényelmetlen és szűk helyen minél többet?" - kurzust el kellene végeznem.
<3
Szóval 3 nap - lényegében - im Deutschland. Mondhatnám, hogy mintha a világ másik oldalára utaztunk volna, ha nem lenne köztudott, hogy a világ másik felén (bárhonnan is nézzük) Kína van, de legalább is kínaiak élnek. Nos, itt nem voltak kínaiak - hálaég - csak egy csomó-csomó szélerőmű. Elég futurisztikus és kifejezetten érdekes látvány volt a magyar pusztához szokott szememnek. A járda, ha feltörte a fa gyökere, elterelnek - ki ne törd a bokád, kátyúról pedig nem is hallottak arra felé. A "kövesút" sem merül ki aszfaltban vagy macskakőben, de a térkőbe még mintát is fektetnek. Csoki csoki hátán, italok sosem látott formában és gyümölcsök évszaktól függetlenül. Mindösszesen 1200km-rel kellett arrébb "kocsikáznunk". Törökből is van sok, meg szélerőműből :D Meg dombokból, autópályákból, ja és persze szélerőművekből. A szélerőművet mondtam már?
Sétával is megleszek egy darabig, azt hiszem, meg kocsikázással.
Plusz azért még a "hogyan aludjunk kényelmetlen és szűk helyen minél többet?" - kurzust el kellene végeznem.
<3
2012. december 22., szombat
2012. december 20., csütörtök
It's a bit funny how the anglo-saxon world connect CHRISTmas with Santa Claus...
Még mindig nem igazán vagyok karácsonyi hangulatban, nem tudom, mivel lehetne ebből kizökkenteni, de remélhetőleg, ha hazamegyek, minden gyökeresen megváltozik. Ja igen, hazamenetel, egész délután vihetem a cuccom - bár nemes a cél - még gőzöm sincs, hogy ezt a rengeteg dolgot, hogy pakoljam be :D
Egy szóval: király lesz.
Ez a két, szinte teljesen feleslegesen fenntöltött nap, nos hát csak úgy sziporkázott. Húzzunk már haza a picsába, és ne is jöjjünk soha vissza többé.
<3love
2012. december 19., szerda
2012. december 16., vasárnap
2012. december 12., szerda
12.12 avagy tényleg egy hét telt el.
El vagyok havazva, tán szó szerint is lehetne, ha nem a betondzsungel közepének balszélső peremén laknék.
Leszek, ha kedvem, időm, energiám, lehetőségem, ihletem.... lesz.
<3
Leszek, ha kedvem, időm, energiám, lehetőségem, ihletem.... lesz.
<3
2012. december 2., vasárnap
Say you don't want it
'The big screens, the plastic made dreams,
say you don't want it, say you don't want it.
It's our world, the picture-book girls,
say you don't want it, say you don't want it.
Don't you ask me if it's love, my dear,
love don't really mean a thing round here.
The fake scenes, the plastic made dreams,
say you don't want it, say you don't want it...'
say you don't want it, say you don't want it.
It's our world, the picture-book girls,
say you don't want it, say you don't want it.
Don't you ask me if it's love, my dear,
love don't really mean a thing round here.
The fake scenes, the plastic made dreams,
say you don't want it, say you don't want it...'
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)