Egyre ritkulnak a bejegyzések.

Talán másképp kellene lennie.

     

I scream out so loud, but you're too far away.

    

Somewhere only we know...

     

Too busy to think about sad stuff.

   

Az érzelmek erdejében érzem magam elveszettnek.

     

Valahogy mindig is azt gondoltam, hogy a jó dolgok hiányozni fognak.

Nosztalgiával tekintek ugyan vissza, de a kinőtt ruháinkat már nem vehetjük fel újra.

És már nem is akarom.

  

Még mindig vannak számok, amiket egyszerűen nem tudok azóta meghallgatni.
A nehezével talán megbirkóztam. A 'Goodbye my Lover' újabban megy sírás nélkül is.

miket nem tud már Google is

Hapy birthday to us.