Your skin and bones turned into something beautiful.

 I don't believe that anybody feels the way I do about you now

or  anybody has ever felt a bit like this.
Just love me from side to side too.

    

You have been the one for me.

'You touched my heart you touched my soul.
You changed my life and all my goals

And love is blind and that I knew when
My heart was blinded by you.
I've kissed your lips and held your hand
Shared your dreams and shared your bed.
I know you well, I know your smell
I've been addicted to you.'

  

I'm just wondering why...

Ülnöm kellene itt az asztalomnál, és természetesen tanulnom. Például történelmet, magyart, matekot, egy kis rajzot...de persze nem megy. Holnap már menne, addigra túl lennék azon a megszokhatatlan megrázkódtatáson, amit a tőled való elbúcsúzás jelent.Holnap már túl leszek ezen a kisebb sokkon és minden mehet a jól megszokott, hétköznapi, szürke kerékvágásban. Vagy legalább ahhoz hasonló módon. 

Ilyenkor jönnek persze a világmegváltó nagy kreatív ötletek, amikkel csak szenvelgek a fejemben, mert tudom, hogy nem csinálhatom meg, mert tanulnom kellene. Persze csak estére jutok el arra a fáradtsági szintre, hogy le tudjak ülni és elővegyem a könyvet. Elég nagy szar így az egész, hát még az érettségim mekkora szar lesz, ha így folytatom. No de, kemény vagyok, azt hiszem, befejezem végre az az elcseszett Kányádi-tételt. (Lógok a könyvtárból is, meg annyira utálom, hogy túl kéne rajta esni már.)

<3

Damn little bad girl

A magyar tételek és a cipős szekrény rovására − a ruhatáram és a lelkem örömére.

We turned right and went straight down.

We, we so excited. We so excited.

Life is not just black or white.

I had a great coffee, yes.

Megrendítő, hogy az emberek mennyire megrögzötten kapaszkodnak és ragaszkodnak és nem felejtenek. Észre sem vesszük, ahogyan múlik az idő, legfőképp nem azt, hogy mennyire gyorsan teszi. Jó volt ismét látni, és úgy beszélni, mint 3 éve, még mielőtt elkezdődött az egész, még mikor a régi voltál - bár tudom, azt mondtad, te örülsz a változásodnak. Ez rendben is van, te rendben is vagy, ti rendben is vagytok. Mi is rendben vagyunk. :)
Ennyit a tegnapról.


A ma: reggel, idegesség, vegyes érzések, elfogadás. Ötven helyett negyven perc, sikerrel zártam a délelőttöt. Nyomtattam, mindenkinek illedelmesen köszöntem, napszaknak és nemnek megfelelően. Kávéztunk, sétáltunk, üldögéltünk és kicsit furcsa dolgokról beszéltünk, no meg többnyire rólam. Sebaj, legközelebb te jössz és majd kilátózunk. ;)


Irány Tompa, ezennel a napi beszámolónak vége.
<3
   

9.

Ez az ambivalens érzés, ez a hirtelen képszakadás. Ez az égszakadás, földindulás.
Ez hirtelen csend és ezek az ütődő tenyerek.
Ez a maximalizmus (tudom, megmondták) és ez a hatalmas könnyebbség.

  

Ready to meet the new but still not set to be free.

'So let's set the world on fire...'

	Fun - We Are Young (feat Janele Mona .mp3
	Found at bee mp3 search engine

Time for nothing.

Van, kinek mindig, ismétlem mindig csak a panasz jut. Nem akarok ilyen lenni. Ráérek ezzel még egy jó 45-50 évet, hogy mindenkit a bajaimmal terheljek folyamatosan. 
It's a little bit strange, de a napi 2-3 bejegyzésről áttértem a heti 1-2-re, amit nem feltétlen találok rossznak, de egyelőre betarthatónak, ugyanakkor üresnek.
Napjaim peregnek, mint homokórában a szemek, múlik az idő, fogy, vészesen közeleg egy fontos állomás. Nem a végállomás ugyan, de könnyen lekéshetem a csatlakozást, melyre át akarok szállni. Sínen lennék? Ó, dehogy, túl könnyű lenne és túl egyszerű, néha-néha a masiniszta eltéríti az időm, a kalauz nem kéri el a jegyem, elveszek a vágányok közt az egyenes peronon. 'Ez még belefér' - hajtogatom, de tudom, kezembe kellene vennem az irányítást, vagy tényleg lekésem azt a bizonyos vonatot.
Máskülönben megvagyok, egész jól mennek a dolgaim, ha nem szólom el magam túl korán, mondhatni szépen, lassan, de evickélek a cél felé. Persze a maradék egy hónap a tudatomban kissé beárnyékolja létemet.


...s közben a márciusból is kifutottam.