Nos, ezt is megírtuk. Lesz, amilyen lesz, bár izgulok, a felvételim múlik rajta. A jövőm, az életem, één. Najó, a helyzet talán nem ilyen dramatikus. De.. :/ 90% para van. Lehetne már kulcs a neten :) Izgi de ijesztő. Tudni akarom és mégsem. Közben ma elmentünk Noémivel felsőfokú szóbelire jelentkezőlapot kérni. Hát nem csudimesés?
2011. május 4., szerda
...s ha egyszer kérdeznék én bármit is, akármit válaszolnál-e még rá?
'Time is all I fear, that's why I just keep running.'
Csak egy nap. Egyetlen nap, annyi minden történhetne 24óra alatt, annyi, de olyan, de igazán rengeteg dolog. 180°-os fordulatot is tehetne az élet, az időjárás, a Föld forgása, a gondolataink, vagy akár az érzéseink. De ez nem történik meg. Itt az egész álló nap, annyi a dolog és a tennivaló, annyi mindent kellene csinálni, mindent teszünk és semmit sem. Csak telik és múlik, eltelik, majd elmúlik. Az idő. Tervezni? Hogyan.
Az idő szép volt, a nap sütött, a fű vizes volt, a park új, ámbár nem logikus, a zsiráfok szépek, a teve vedlik, a szurikáták édesek, a vízilovak csúnyák. Kevesebb a majom, nincs láma, van rengeteg teknős. A zebrák a zsiráfokkal közös kifutója nincs még kész. Fél 11-fél 2-ig. Hazaút, lustaság, élmények, mosoly. Közeleg a szabadság, de csütörtökig láncra vagyunk verve.